Bemutatkozás Galéria Munkatársak Dokumentumok Elérhetőség
Zsákán hivatalosan 1951 óta működik óvoda. Korábban két telephelyen 4 csoporttal, az 1998/99-es tanévtől 3 csoportos, 2008/2009-es tanévtől 2 csoportos óvodaként működik.
A kezdetekben az általános iskolához tartozott, 1981-ben önálló vezetéssel Zsáka, Furta, Darvas óvodái Összevont Óvodai Egységként működtek, 1990-től ismét az iskola intézményeként működött.
Az 1995-ös nevelési évtől önálló intézmény. 2011. augusztusától a Kölcsey Ferenc ÁMK tagintézménye. 2013. január 1-től a Zsákai Kastélykerti Általános Művelődési Központ székhelye, intézményegysége a Zsákai Kastélykerti Általános Művelődési Központ Óvodája és a Zsákai Kastélykerti Általános Művelődési Központ Művelődési Háza és Könyvtára.
Zsáka kb.1620 fő lakosú község, Berettyóújfalu vonzáskörzetében fekszik. Zsáka, Darvas település Közös Önkormányzati hivatallal.
Korunk kedvezőtlen társadalmi változásai, a rendszerváltás hatása településünkön is jelentősen befolyásolja életünket.
A faluban a mezőgazdasági szövetkezet felbomlása óta a lakosság számára a helyi intézmények, néhány vállalkozás ad munkalehetőséget. A lakosság egy része kisebb-nagyobb mértékben mezőgazdasági vállalkozásba fogott. Kevés a munkahely, igen nagy arányú a munkanélküliség. Sajnos egyre többen kerülnek a társadalom peremére, akiknek kevés az esélyük, helyzetük megoldására.
Számos család a szociális juttatások mellé alkalmi munkavállalással keresi meg a családfenntartáshoz szükséges anyagiakat.
Jelenleg jelentős a közmunka-programban foglalkoztatottak aránya, így biztosabb a családok anyagi helyzete, a gyermeknevelés feltétele.
Az utóbbi években sajnos nem javult a családok szociokulturális helyzete. Kevés a kétkeresős családmodell, a családok többségében magas a munkanélküliek aránya, vagy csak az egyik szülőnek van állandó jövedelme.
A különböző iskolai végzettségek, az alulképzettség, a nem megfelelő iskolázottság negatívan befolyásolja a helyi munkalehetőségek kihasználását, illetve más munkalehetőség keresését. A családi körülmények és a szülők iskolai végzettsége miatt magas a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekeke aránya.
Javulásként érthetjük viszont, hogy a szülők többsége segítőkész, érdeklődő. Igénylik a közös programokat, és részt vesznek azok szervezésében, lebonyolításában gyerekeknek szóló, vagy családi program.
Tanácsainkat, ötleteinket többnyire elfogadják. Vannak néhányan, akik a Házirendben megfogalmazott szabályokat kevésbé tartják be. / érkezés időben, rendszeres óvodába járás /.
A cigány etnikum életkörülményei is hasonlóak. Közülük is jelentős a közmunka programban résztvevők száma.
Az általános iskolások számára nemrég felújított 3 szintes korszerűen felszerelt iskola ad otthont, melynek központi konyhája látja el az intézmények étkeztetését.
Az épületben kapott helyet a Kastélykerti ÁMK Művelődési Háza És Könyvtára is.
2004 május1-től, a Bocskai István úton felújított, korszerűsített, három csoportossá alakított, és tornaszobával bővített óvodában neveljük gyermekeinket. Az udvar is kétszeresére bővült, egy kisebb terület leválasztásával a Rhédey kastély ősparkjából, csodálatos zöldövezetben.
Falunk gazdasági adottságai, helyi körülményei, kialakult hagyományai jelentős szerepet töltenek be tartalmi munkánkban. Ez óvodai nevelésünk tartalmi munkánk alapja. Lakóhelyünk intézményei, közterei, a kastélykert, a falusi udvar jellegzetességei tág lehetőséget nyújtanak, hogy ismerkedjenek a gyerekek természeti és társadalmi környezetükkel, sokoldalú tapasztalatot szerezzenek szűkebb környezetükről, szülőfalunk hagyományairól.
A tágabb környezet megismerésére autóbuszos kirándulás szervezésével adunk lehetőséget.
A gyerekek eltérő ismeretanyaggal, készségszinttel, a családból kerülnek óvodába. Tapasztalataink szerint gyermekeink érdeklődőek, nyitottak, szeretnek óvodába járni. Évről-évre nő a beszédhibások száma, a magatartás problémás gyerekek száma. Egyre nagyobb az igény a részképességek fejlesztésére, az egyéni fejlesztésre.
Falunk gazdasági sajátosságaiból adódóan egyre nő a hátrányos helyzetű családok száma, akiknek anyagi lehetőségeik épp csak a megélhetést biztosítják.
Az Integrációs Pedagógiai Rendszer keretében 2006-tól alkalmazzuk az óvodai fejlesztőprogramot, melynek keretében a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek integrált fejlesztésével csökkentjük a szociokulturális hátrányokból adódó lemaradásokat. A halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek aránya 40-48%.
Az óvodás korú gyermekek között jelenleg 50 % a cigányszármazásúak száma.
Szókincsük szegényes, egyre nagyobb szükség van egyéni fejlesztéssel a részképességek fejlesztésére.
Óvodánk gyermekközpontú. Az életkor és az egyéni sajátosságok figyelembe vételével igyekszünk érzelmi biztonságban elősegíteni a gyermek harmonikus fejlődését, személyiségének kibontakozását.
Óvodai, kollektívánkat a kreativitás és az új iránti fogékonyság jellemzi. Több évig szakmai munkaközösség is működött, kiemelt területként foglalkoztunk az óvodai környezeti nevelés lehetőségeivel, a sikeres IPR adaptációval. Folyamatos feladatnak tartjuk a környezetkultúra és gondolkodás alakítását. Nevelőmunkánkban jelentős szerepet játszik a helyi hagyományokra való támaszkodás, a népi kultúra hagyományainak ismerete, őrzése-ápolása. Csoporttermeinkben törekszünk az esztétikai hatást fokozni – egyre több természetes anyagból készült tárgyat, játékeszközt, dekorációt használunk. A teremdíszítéshez felhasználjuk „nagymamáink” vászonkendőit, abroszait, cserépedényeket, tálakat, korsókat, melyek a szülők és a gyerekek gyűjteményei. Az utóbbi években pályázatok útján sikerült az udvari játékkészletet bővíteni fajátékokkal.
Az egészséges óvodai környezet kialakításával óvodánk udvara, fás, füves területei – tág lehetőséget nyújtanak a gyerekek számára környezetük megismerésére, mozgásigényük kielégítésére.
Óvodánkban az ünnepekkel kapcsolatban kialakult hagyományok vannak, – nyílt, vagy zárt ünnepek – ezeket folyamatosan ápoljuk / jeles napokhoz fűződő szokások, gyermekközösségekkel kapcsolatos hagyományok, társadalmi ünnepek. / Gyakran szervezünk szülőknek szóló programokat is, melyen a gyermekével együtt tevékenykedhet, illetve betekintést nyerhet mindennapjainkba.
A pedagógus módszertani szabadsága adta lehetőséggel élve kezdte keresni nevelőtestületünk az óvodai nevelés megújításának útját. A 1971-es ONEP után az 1989-es módosított Óvodai Nevelési Program mindannyinktól ezt kívánta.
Újabb kihívás volt számunkra az 1996-ban kiadott, 2009-ben módosított „Az Óvodai Nevelési Országos Alapprogramja, amely mint központi dokumentum határozza meg az óvodai pedagógiai nevelőmunka alapelveit, célkitűzéseit, tevékenységformáit. Az Alapprogram szerint is – az óvoda nevelőtestülete elkészíti saját pedagógiai programját: vagy átvesz és adaptál egy kész programot. Az óvodai nevelésben érvényesülhetnek a különböző – köztük az innovatív – pedagógiai törekvések, mivel az alapprogram biztosítja az óvodapedagógusok pedagógiai nézeteinek és széles körű módszertani szabadságának érvényesülését.
Nevelőtestületünk 1999-ben önállóan kialakított koncepció alapján, településünk adottságaira, óvodánk lehetőségeire építve írta meg sajátos arculatot tükröző nevelési programunkat, amely „Az Óvodai Nevelési Országos Alapprogramja” alapján készült el.