RHÉDEY KASTÉLY
A zsákai Rhédey kastélyt gróf Rhédey Gábor építtette 1858-ban. A kastély bástyaszerű elemekkel díszített formájával hívja fel magára a figyelmet, magán viselve a XIX. század kedvelt építészeti stílusának, a romantikus historicizmusnak a jegyeit.
1885 előtt a zsákai Rhédey kastélyban volt a Rhédey család levéltára.
Gróf Rhédey Gábor 1897. április. 21-én bekövetkezett halála után a család férfi örökös nélkül maradt, így leányági testvére Rhédey Zsófia grófnő, majd lánya Rhédey Erzsébet, férjezett Paksy Józsefné de Battyán birtokolta a kastélyt.
1908-ban gróf Almásy Imre vásárolta meg a kastélyt, de 1916 táján már báró Vay Arnoldné tulajdonában található a kastély. Az első világháború utolsó éveiben a kastély hadikórházként működött, majd pedig 1926-tól 1944-ig báró Vay László a második házasságából származó családjával együtt lakott a kastélyban.
1945-ben államosítják a kastélyt, a főépületet a pártok, a melléképületeket a helyi földművelő szövetkezet használta. 1950-től kezdve iskola működött benne egészen 1984-ig. Védetté 1958-ban nyilvánították.
A kastély jelenleg az egyetlen Rhédey emlékhely Magyarországon. A magyar történelem szempontjából meghatározó Rhédey családnak állít méltó emléket állandó kiállításaival.
Állandó kiállításain megismerhető a Rhédey család története, valamint Rhédey Klaudia grófnő II. Erzsébet Brit királynő ükanyja és a Windsor uralkodóház kapcsolata. Továbbá a családtörténeti emlékszobák és állandó kiállítások bemutatják az Almásy, Vay, Wesselényi és Bethlen főnemesi családok zsákai Rhédey kastélyhoz köthető történelmi személyiségeinek közéletben betöltött szerepüket, kihangsúlyozva a történelem során Magyarországhoz való hűségüket. A kastély képzőművészeti állandó kiállításain pedig a zsákai születésű festőművész, Madarász Gyula alkotásai, és a zsákai ikonfestő tábor üvegikonjai tekinthetők meg.
ROMÁN ORTODOX TEMPLOM
A román ortodox templom 1791-ben épült az 1650-es években épült régi fatemplom helyén. Félköríves szentélyzáródással, késő barokk stílusban készült. 1869-ben romantikus stílusban alakították át. A templom teljes külső, belső felújítása 2015-ben fejeződött be, ebben az évben augusztus 23-án szentelték újra Mihály és Gábriel Arkangyalok és a Szentlélek alászállása tiszteletére.
A templom műemlék épület. Egyedi jellemzői közé tartozik, hogy nemcsak a fala, de a tornya is téglából épült, ehhez hasonló építészeti megoldást más Magyarországon található ortodox templomnál sem alkalmaztak. Külön értéket képviselnek a templomban található padok, melyeket a hívek készíttettek és adományozták a templomnak. A ma is meglévő harangot 1906-ban egy ágyúcső darabból készíttette Pintye János. A harangon az alábbi írás található: „Buzgóságuk jeléül öntették saját költségükön zsákai Pintye János és felesége Pántya Flóra 1906-ban. Nagy dicsősé a magasságos Istennek és béke a földön és emberek között.” A templom nemcsak a hit életének a színtere, őrzi és ápolja a románság kultúráját és hagyományait.
KÖZSÉGHÁZA
1906-ban épült a település központjában álló községháza.
Itt fúrták az első artézi kutat, 311 méter mélyről érkezett a jó ivóvíz.
„HONFOGLALÁS ÉS MEGMARADÁS” SZOBORCSOPORT
2014-ben, a község fennállásának 800. évfordulója tiszteletére készült el a település szoborparkjában látható „Honfoglalás és megmaradás” c. szoborcsoport, mely államalapító Szent István királyunknak és honfoglaló őseinknek állít emléket.
A szoborcsoportot hazai és határon túli fafaragó művészek készítették, mely meghatározó eleme lett a település központjának. A jelentős művészi és esztétikai értékén túl méltó helyszíne a Szent István király ünnepének, a keresztény magyar államalapítás, a magyar állam fennállásának emléknapja alkalmából rendezett települési megemlékezésnek.